Több tucat európai egyetemi és ipari laboratórium dolgozik együtt több mint egy évtizede a MHS szupravezetők kutatásán. Az EU aktívan támogatja ezt a közös erőfeszítést. Takis P. A. Ageladarakis, aki a Research DG-nél felelős a szupravezető anyagokért, megmagyarázza ennek a prioritás választásnak az okait.
Ha a szupravezetés szóra rákeresünk a Cordis szerveren található európai kutatási projektekben, akkor több száz eredményt kapunk. Ez a rengeteg fejlesztés vajon az alaposan és megfontoltan célzott politika miatt van?
Az 1980-as évek végén, a MHS szupravezetők új generációjának növekvő lehetőségei felkeltették a világ érdeklődését. A szupravezetés olyan prioritás területet, amely szükségessé teszi a transzdiszciplináris erők összefogását és az európai szintű erőfeszítéseket. Ehhez viszont szükségessé vált az EU kutatási programok támogatása. Így 1988-ban indították el először a "Szupravezetés Egyesült Közösségi Akció"-t (Joint Community Action on Superconductivity). Ennek célja az volt, hogy határozott lendületet adjon annak a tudományos tárgykörnek, illetve növelje annak láthatóságát, ahol a multidiszciplionaritásnak erős támogatásra van szüksége. Az elmúlt három Keretprogram során egy sor tudományos program támogatta a folyamatos európai projektek sorozatát. Ezek az európai projektek a MHS alap- és alkalmazott kutatásával foglalkoztak az információ technológia, az anyagok és az energetika területén.
Mik a főbb jellemzői az Unió által támogatott kutatásnak a MHS anyagok területén, amelyek kritikusak lehetnek a jövő szupravezető alkalmazásait illetően?
Az elmúlt években kb. 22 specifikus projekt (ami több mint 80 köz- és privát kutatólaboratóriumot fogott össze) dolgozott azért, hogy új MHS anyagokat fejlesszen ki vagy javítsa a már létező anyagok teljesítményét. Az erőfeszítések két dologra koncentráltak: egyrészt az alkalmazásra már "érettebb" BSCCO összetevőkre, másrészt - különösen az utolsó Keretprogramon belül - a több szempontból ígéretesebb YBCO összetevők optimalizálására. Mindkét esetben az anyagok fejlesztése együtt haladt a különböző high-tech és innovatív technológiák fejlesztésével, amelyek az alacsony költségű és magas teljesítményű HTS vezetők gyártását célozták meg. Ugyanakkor a folyamatosság kulcsfontosságú tényezőnek számított. Szeretnénk biztosítani azt, hogy minden projekt, amennyire lehetséges, hasznot húzhasson majd a mások által megszerzett eredményekből, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja a szellemi tulajdonjogokat. Azt is szeretnénk biztosítani, hogy a laboratóriumok és a kutatók know-how-ja folyamatosan bővüljön és maximálisan ki legyen használva.
Mikor látunk majd ténylegesen fontos eredményeket és teljesen kész alkalmazásokat?
Az eredmények már elérhetőek! Természetesen az esetek többségében még mindig a kísérleti tesztelés fázisában vannak. A BSCCO családból Európa és a világ többi részén is most fejlesztik ki a kilométerben mérhető MHS szalagokat, amelyeknek már a kereskedelmi alkalmazásait is elkezdték keresni. Vegyük a világ első kísérletének példáját, amit az NKT Kábel dán cég valósított meg. E cég szupravezető kábeleket használt az elektromos hálózatban Koppenhágában. Másrészről viszont a működőképes YBCO vezetőket, amik messzemenően a legígéretesebbek a szupravezetők teljesítményét illetően, még mindig csak laboratóriumi hosszúságokban gyártják. Ennek ellenére az ipari kilátások hosszabb távon tényleg nagyon ígéretesnek tűnnek. Az Unió olyan projekteket támogatott, amelyek magukba foglaltak YBCO anyagokat használó kísérleti alkalmazásokat is. Ez a demonstráció döntő vonzerő az ipari partnerek számára, akik valóban aktívan részt vesznek majdnem minden általunk támogatott projektben.
Visszatérve a "konkluzív alkalmazások" témájára, vajon milyen forradalmi változást hozhatnak ők magukkal?
Azon a napon, amikor a MHS szupravezetés tökéletesen kész alkalmazásaival rendelkezünk majd, hatalmas technológiai és gazdasági változásoknak leszünk szemtanúi a legkülönbözőbb területeken. Azon a ponton - és ez hoz majd minket közel a "tudomány és társadalom" között egyre fontosabbá váló párbeszéd lényegéhez -, a szupravezetésen dolgozó tudósok kutatásait és reményeit sokkal intenzívebben kell majd elmagyarázni és bemutatni az állampolgároknak.
Folytatódik-e az Unió által támogatott kutatás a szupravezetést illetően a Hatodik Keretprogramon belül és ha igen, milyen formában?
Az új Keretprogram két alapvető eszközével: az integrált projektekkel és a kiválósági hálózatokkal kétségtelenül több képzelőerőt kíván a szupravezetős kutatásokban érintett tudós közösségtől és az ipari partnerek részéről. Az eddigi gyakorlattal ellentétben a kutatásoknak sokkal strukturáltabb kezdeményezéseket kell majd bemutatniuk. És ezeket hosszú-, közepes vagy rövidtávú alapokra kell helyezni a kérdéses területeken, legyen szó akár új anyagok és technológiák fejlesztéséről, vagy az információs társadalom technológiája, az energia vagy fenntartható fejlődés területéről. Az új program valójában nagyon nyitott a jövő technológiáira. A program célja viszont, hogy nagyobb mértékű célzott együttműködést hozzon létre olyan kapacitások demonstrálásával, amilyeneket Európa elérhet a területekbe való nagyobb beruházások segítségével.
A MHS szupravezetés területe valódi globális verseny, amelyben különösen aktív versenyzőnek számít az Egyesült Államok és Japán. Hol helyezkedik el, és hogyan működik együtt Európa ebben a versenyben?
Természetesen van a versenynek egy kompetitív dimenziója, amely magas szintű multi- és interdiszciplinaritást igényel. Ebben Európa jó helyen áll ebben a versenyben.
Mint minden kihívásnál, ami a tudás fejlesztésével jár, elő kell segítenünk a versenytársak közötti cserekapcsolatokat és a nyitott együttműködést. Ez a szupravezetés esetében még inkább igaz, mióta kijelölték az Unió és Japán közötti tudományos és technológiai együttműködésre. Ezen célból tartottak 2001-ben Tsukubában, a japán szigetcsoport egyikén egy színvonalas, nagyon hasznosnak bizonyuló közös műhelymunkát erről a témáról, ahol mindkét oldal tudósai szemügyre vehették a "tudomány helyzetét".
Egy másik keretprogram a nemzetközi tapasztalatcseréhez a SCENET-2 tematikus hálózat, amit a Bizottság támogatásával állítottak fel. A pán-európai kiválósági helyek e platformja olyan támaszpont, amely fenntartja és bővíti a már működő kapcsolatokat a legjobb kutatóközpontokkal akár az Egyesült Államokban, Japánban vagy Oroszországban.